Egy korábbi kommentelő nehezményezte, hogy minek megyünk oda, ha nem szimpatikus a hely. Közölném, hogy ahhoz, hogy egy kereskedésről véleményt formáljon az ember, oda kell mennie és tapasztalatot kell szereznie. Tehát gondolkozzon, mielőtt tanácsot ad.
Zárat szerettem volna magamnak vásárolni. Megérkezésemkor fogadott egy figura, aki, amolyan igazi nagydumásnak képzeli magát, de orbitális hülyeségek hagyják el a száját fölényeskedő, emelkedett stílusban. Érdeklődtem titánötvözetből készült láncok felől, de állítása szerint eme fémet csak a hadiiparban alkalmazzák....Nem tudom, hogy valóban ennyire tájékozatlan-e vagy csak engem akart hülyének nézni, mivel köztudottan millió más területen is hasznosítható. A probléma nem a tudatlanságával van, hanem a tényszerű közlésével és a kioktató magatartásával. Elfogadom, hogy tévedek, elfogadom, hogy talán a kerékpár lezárására készített láncoknál nem jellemző a titán használata, de ezt a stílust nem vagyok hajlandó eltűrni. Pedig nem egy sznob újgazdag pöcs vagyok. Félre ne értsen senki. A legutolsó dolog, ami érdekel, az egy kerékpárbolt eladójának műveltsége. Én sem tudnám kipörgetni a Legyen Ön is milliomost 40 milkáig.
A fenti rövid eszmecsere után sikerült végül kiválasztanom egy láncot (3-4x áron) és a pulthoz tipegtem vele, mire csörögni kezdett emberünk telefonja, amit rögtön fel is vett. Ezzel sem volna semmi gondom, mert akadhat nagyobb probléma is, mint egy vevő kiszolgálása. Megértem. Viszont ez a figura egy laza trécselésbe kezdett valami haverjával, miközben én ott álltam a pénzzel ak ezemben. Ekkor lett tele a pohár és elköszöntem udvariasan, majd kisétáltam az üzletből. Megfogadtam, hogy többet nem megyek oda...:)
Én felvállalom a nevemet, meg lehet keresni, nincs sok belőlem...:)
Tisza Gergely
